Ciglenik (Kutjevo)
 | Hasonló cikkcímek és megnevezések: Ciglenik (egyértelműsítő lap). |
| Ciglenik | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Kutjevo |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34343 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 94 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 140 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 21′ 12″, k. h. 17° 53′ 55″45.3533, 17.898645.353300°N 17.898600°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 12″, k. h. 17° 53′ 55″45.3533, 17.898645.353300°N 17.898600°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ciglenik falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Kutjevohoz tartozik.
Fekvése
Pozsegától légvonalban 17, közúton 24 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 8, közúton 10 km-re délre, a Pozsegai-medencében, a Gotószentgyörgy és Knežci közötti út és a Kutjevačka-patak mentén fekszik.
Története
Területe az itt talált régészeti leletek alapján már ősidők óta lakott, melyet jól bizonyít, hogy a falu határában kőkorszaki és ókori régészeti lelőhely is található. A mai Ciglenik helyén a középkorban a Bogdinc nevű település feküdt, melyet 1413-ban „Bogdyncz”, 1499-ben „Bogdincz” néven a gradistyei kastély uradalmának részeként említenek a korabeli források.[2] A török uralom idején muzulmán hitre tért horvátok lakták, akik a török kiűzésével Boszniába menekültek. Ezután néhány évig kihalt volt a falu, majd 1697 körül szerb családok települtek ide.[3] 1698-ban már „Cziglenik” néven 4 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[4] Az első szerb lakosok rövidesen távoztak, de a 18. és 19. század folyamán újabb szerb lakosság telepedett ide. 1702-ben 10, 1740-ben 30 ház állt a településen.[3]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Cziglenik”néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Cziglenik” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Cziglenik” néven 42 házzal, 239 ortodox vallású lakossal találjuk.[6] A 19. század közepén a szerbek mellé német családok is érkeztek.
A településnek 1857-ben 189, 1910-ben 379 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 48%-a szerb, 42%-a német, 5%-a horvát, 3%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A német lakosságot a második világháború idején elüldözték. Helyükre a háború után főként szerbek érkeztek. 1991-ben lakosságának 95%-a szerb nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 143 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 189 | 202 | 212 | 300 | 334 | 379 | 387 | 426 | 367 | 344 | 290 | 328 | 323 | 290 | 227 | 143 |
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.]
- ↑ a b Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 123. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 25. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Kutjevo turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) (horvátul)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Konzervatorska podloga Park prirode Papuk[halott link] (horvátul)
- Kutjevo kulturális emlékei Archiválva 2019. december 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
Horvátország-portál
Földrajzportál
