Bromélia
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Bromelia balansae | ||||||||||||||||
 Bromelia sylvicola | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Típusfaj | ||||||||||||||||
| Ananászkender (Bromelia karatas)[1] | ||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||
| szövegben | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Bromélia témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Bromélia témájú médiaállományokat és Bromélia témájú kategóriát. |
A bromélia (Bromelia) a perjevirágúak (Poales) rendjébe sorolt broméliafélék (Bromeliaceae) típusnemzetsége 60-nál is több természetes fajjal és számos kertészeti változattal.
Származása, elterjedése
Az újvilági trópusok flórabirodalmának növényei. Természetes élőhelyükön az Antillák szigeteitől Brazíliáig fordulnak elő.
Megjelenése, felépítése
Tőlevélrózsában növő levelei spirálisan átfedik egymást, így a növény meg tudja tartani a ráhullt vizet. A kemény levelek széle erősen fogazott.
Kis, fehér, piros vagy lila virágokból álló, változatos alakú virágzata virágnyélen nő ki a rozetta szívéből.
Többnyire tojásfehér–narancssárga gyümölcseiben nagy barna magok ülnek.[2]
Életmódja, élőhelye
A fajok egyik nagy csoportja a talajban gyökerezik, a másik nagy csoport epifiton. Utóbbiak főleg az esőerdőkben, a talajlakók alapvetően a száraz, füves pusztákon fordulnak elő. Ezeken az élőhelyeken sűrűn egymás mellett nőve tövisbozóttá állnak össze (Urania).
Trópusi jellegükből adódóan a legtöbb fajnak legalább + 15 °C hőmérsékletre van szüksége. A vizet jól áteresztő talajt és a sok napsütést kedvelik. Nyáron virágzanak.[2]
Tarackgyökeréről vegetatívan gyorsan terjed.
Rendszertani felosztása
A nemzetségben 2022-ig fajt különítettek el:
- Bromelia agavifolia
- Bromelia alsodes
- Bromelia alta
- Bromelia antiacantha
- Bromelia araujoi
- Bromelia arenaria
- Bromelia arubaiensis
- Bromelia auriculata
- Bromelia balansae
- Bromelia binotii
- Bromelia braunii
- Bromelia charlesii
- Bromelia chrysantha
- Bromelia dilatata
- Bromelia eitenorum
- Bromelia epiphytica
- Bromelia estevesii
- Bromelia exigua
- Bromelia flemingii
- Bromelia fosteriana
- Bromelia fragilis
- Bromelia glaziovii
- Bromelia goeldiana
- Bromelia goyazensis
- Bromelia grandiflora
- Bromelia granvillei
- Bromelia gurkeniana
- Bromelia hemisphaerica
- Bromelia hieronymi
- Bromelia horstii
- Bromelia humilis
- Bromelia ignaciana
- Bromelia interior
- Bromelia irwinii
- ananászkender (Bromelia karatas, Bromelia argentina)
- Bromelia laciniosa
- Bromelia lagopus
- Bromelia legrellae
- Bromelia lindevaldae
- Bromelia macedoi
- Bromelia michaelii
- Bromelia minima
- Bromelia morreniana
- Bromelia nidus-puellae
- Bromelia oliveirae
- Bromelia palmeri
- Bromelia pinguin
- Bromelia poeppigii
- Bromelia redoutei
- Bromelia regnellii
- Bromelia reversacantha
- Bromelia rondoniana
- Bromelia scarlatina
- Bromelia serra
- Bromelia superba
- Bromelia sylvicola
- Bromelia tarapotina
- Bromelia trianae
- Bromelia tubulosa
- Bromelia unaensis
- Bromelia urbaniana
- Bromelia villosa
Gazdasági jelentősége
Számos faját dísznövénynek termesztik. Több faj gyümölcse ehető. Az Európában 1690 óta dísznövényként termesztett Bromelia pinguin gyümölcse a piñuela.[3]
Fogazott levelei miatt a trópusokon sövénynek is ültetik (Urania).
Levélrostjaiból köteleket és hálókat készítenek. A legismertebb az ananászkender (Bromelia karatas) rostja, a caraguata, amelyből nemcsak hajókötelek készítenek, de papírt is.
Jegyzetek
Források
- Urania: Siegfried Danert, Peter Hanelt, Johannes Helm, Joachim Kruse, Jürgen Schultze-Motel: Urania Növényvilág: Magasabbrendű növények II. Fordította: Horánszky András és Stohl Gábor. Szakmailag ellenőrizte: Simon Tibor. 1976 (első kiadás, ISBN 963 280 083 4), 1981 (második, változatlan kiadás, ISBN 963 281 004 X). Budapest: Gondolat Kiadó. 371–372. o.
További információk
- Domokos Borbála: Broméliák; Mezőgazdasági, Bp., 1970
- Makara György: Orchideák és broméliák. Trópusi őserdők növénycsodái otthonunkban; Mezőgazdasági, Bp., 1982
- Váczi Imréné–Nagy Árpád–Horváthné Baracsi Éva: Broméliák, orchideák, pozsgások; Pannon-Literatúra, Kisújszállás, 2012 (Családi füzetek)
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
