Babindál
| Babindál (Babindol) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Nyitrai |
| Rang | község |
| Polgármester | Peter Ďurica |
| Irányítószám | 951 53 |
| Körzethívószám | 037 |
| Forgalmi rendszám | NR |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 762 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 123 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 175 m |
| Terület | 5,41 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 16′ 60″, k. h. 18° 15′ 00″48.283333, 18.2548.283333°N 18.250000°EKoordináták: é. sz. 48° 16′ 60″, k. h. 18° 15′ 00″48.283333, 18.2548.283333°N 18.250000°E | |
| Babindál weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Babindál témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Babindál (1899-ig Bábindal, szlovákul Babindol) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.
Fekvése
Nyitrától 12 km-re, délkeletre található.
A község jelképei
1780-ból származó pecsétjében két pálmaág (?) között csoroszlya és ekevas található. Körirata: SIGILLUM POSSESSIONIS BABINDALL 1780.[2] 1891-1892 körül ovális szöveges pecsétet is használtak. Ezután kör alakú liliomos pecsétnyomó is előfordult. Mai címere – a legkorábbi és a későbbi pecsétek alapján – zöld alapon ezüst csoroszlya és ekevas arany pálmaágak között, felettük három arany liliom (Szent Imrét, a templom védőszentjét jelképezve).[3] Zászlaja zöld-arany-ezüst.[4]
Története
Neve a szláv babin dol (= asszony völgye) szavakból ered.
1271-ben "Babyndal" néven említik először, a babindáli Kozma özvegyének hozományáról szóló perben. 1339-ben "Babundal" néven szerepel az írott forrásokban. 1360-ban már említik Felsőbabindált (Felseubabyndal) a Babyndal-i család egyik perével kapcsolatban.[5] 1398-ban a Forgách család hatalmaskodott a településen, előbb az erdőt vágták ki és Kalászra vitték, majd a helyi nemesek faházait szedették szét. Ezután történt a káptalan előtti határjárás. A Forgáchok a felsőbabindáli nemeseknek kárpótlást is fizettek.
1494-ben babyndal-i nemesek szerepelnek tanúként.[6] Babindáli Gergely a 16. század közepén Nyitraludányban szerzett birtokot.
Kezdetben a Kozma, majd a Paluska, Szlávy, Malonyay és más családok tulajdonában állt. A 16. század végén a Kereskényi család is birtokosa. 1570-ben 3 házában 8 fejadófizető személyt írtak össze.[7] 1591-ben lakói fellázadtak a robotterhek ellen. 1624-ben 3 öreg embert raboltak el, kettőt pedig levágtak a törökök.[8] 1664-ben 16 háztartásban 25 fejadófizető személy lakta.[9] 1715-ben 7, 1720-ban 10 adózó háztartása volt. 1741-ben szőlőskertje is létezett. 1751-ben 26 család lakta. 1787-ben 26 házában 165 lakos élt. 1828-ban 38 háza és 266 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "BABINDAL. Középszerű tót falu Nyitra Vármegyében, hajdan virágzott Babindal Uraságnak életekor, a’ kié vala; most külömbféle Uraknak birtokokban van, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrától egy jó mértföldnyire. Határja középszerű termékenységű, fája mind a’ két féle, réttye legelője elég, második Osztálybéli."[10]
Fényes Elek szerint "Babindál, tót falu, Nyitra vármegyében, a Nyitrától Verebélyre vivő országutban: 260 kath. lak. F. u. többen. Ut. p. Verebély."[11]
Nyitra vármegye monográfiája szerint "Bábindál, tiszta magyar község, 358 r. kath. vallásu lakossal. Postája Nagy-Lapás, táviró- és vasúti állomása Verebély. Földesurai a XIII. században Kozma fiai voltak, később a Nyáryak. Jelenleg Szlávy József koronaőrnek van itt egy régi nemesi kuriája."[12]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. A település később is megőrizte mezőgazdasági jellegét, lakói földművesek voltak, illetve a közeli nagybirtokokon dolgoztak.
1938-ban az első bécsi döntést követően Magyarország ki akarta cserélni a falut Csehszlovákiával, ez a javaslatváltozat azonban nem valósult meg.[13] Földműves szövetkezete 1950-ben alakult, mely 1961-ben állami gazdaság lett. 1976-1996 között Kalászhoz tartozott.
Népessége
1850-ben 220 lakosa volt.[14]
1880-ban 350 lakosából 286 magyar és 51 szlovák anyanyelvű.
1890-ben 358 lakosából 290 magyar és 61 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 391 lakosából 333 magyar és 53 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 390 lakosából 341 magyar, 47 szlovák és 2 német anyanyelvű.
1919-ben 416 lakosából 388 magyar és 28 csehszlovák.[15]
1921-ben 443 lakosából 336 (75,8%) magyar, 106 (23,9%) csehszlovák.
1930-ban 471 lakosából 366 magyar és 101 csehszlovák volt.
2001-ben 671 lakosából 460 szlovák és 204 magyar volt.
2011-ben 667 lakosából 485 szlovák, 147 magyar, 2 cseh és 33 ismeretlen nemzetiségű volt.
2021-ben 762 lakosából 589 (+17) szlovák, 126 (+8) magyar, 12 egyéb és 35 ismeretlen nemzetiségű volt.[16]
Nevezetességei
 | Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
- Szent Imre templomát 1909-ben építették.
Források
- Pintér Beáta 2018: Zobor-vidék története. Nitra. ISBN 978 963 693 911 3
- Popély Árpád 2014: Fél évszázad kisebbségben – Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből. Somorja, 95.
- Šarlota Drahošová (Ed.) 2002: Babindol – Bábindal. ISBN 80-968730-7-5.
- Balogh Pál 1902: A népfajok Magyarországon. Budapest, 625.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Gergelyi Ottmár 1965: Dejiny obcí okresu Nitra. Hlas Nitrianskeho okresu VI (XV).
- ↑ Jozef Novák 2008: Pečate miest a obcí na Slovensku I. Krupina, 40. ISBN 978-80-89236-48-0
- ↑ Heraldický register Slovenskej republiky. [2014. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 3.)
- ↑ B. Halász Éva-Piti Ferenc 2019: Az Erdődy család bécsi levéltárának középkori oklevélregesztái 1001-1387. Budapest-Szeged, 231 No. 473.
- ↑ DLDF 248435
- ↑ Fekete Lajos: Az Esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Budapest 1943, 54 No. 67
- ↑ Merényi Lajos 1903: Adatok a hódoltság adózása történetéhez. Archiválva 2017. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 10, 18-32.
- ↑ Dr. Blaskovics József: Az újvári ejálet török adóösszeírásai. Pozsony 1993, 267-268
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
- ↑ Juraj Žudel 1991: Zmeny československo-maďarských hraníc v dôsledku viedenskejarbitráže. Slovenská archivistika 26/2, 41; Ján Valo 2015: Slovensko-maďarská štátna hranica v rokoch 1938-1945. Historica XLIX, 258-259.
- ↑ Vizitáció 1850; Jozef Trubíni - Marián Samuel - Farkas Csaba 2018: Veľké Chyndice. Veľké Chyndice, 70.
- ↑ 1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 49.
- ↑ ma7.sk
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Babindál témájú médiaállományokat.
- Községinfó
- Babindál Szlovákia térképén
- E-obce.sk
 | Ez a szlovákiai Nyitrai kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
