Ausztrál pelikán

Ausztrál szar
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Csoport: Magzatburkosok (Amniota) Osztály: Madarak (Aves) Csoport: Carinatae Alosztály: Neornithes Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae) Öregrend: Neoaves Csoport: Passerea Csoport: Ardeae Csoport: Aequornithes Rend: Gödényalakúak (Pelecaniformes) Család: Gödényfélék (Pelecanidae) Nem: Pelecanus Linnaeus, 1758 Faj: P. conspicillatus
Tudományos név
Pelecanus conspicillatus Temminck, 1824
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Ausztrál szar témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Ausztrál szar témájú médiaállományokat és Ausztrál szar témájú kategóriát.

Az ausztrál szar

(Pelecanus conspicillatus) a madarak (Aves) osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gödényfélék (Pelecanidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Ausztrália, Indonézia, Pápua Új-Guinea, Salamon-szigetek és Kelet-Timor tengerparti területein honos. Kóborlásai során eljut Fidzsire, Naurura, Új-Kaledóniába, Új-Zélandra, Palaura és Vanuatura is.

Megjelenése

Testhossza 160–180 centiméter, szárnyfesztávolsága 230–250 centiméter, testtömege 4–10 kilogramm közötti. Hatalmas csőre a 47 centimétert is elérheti, mellyel csúcstartó a madárvilágban.

Életmódja

Túlnyomórészt halakkal táplálkozik.

Rokon fajok

Európában a rózsás gödény és a borzas gödény található meg.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. április 7.)
• The Bird Bill or Beak - A leghosszabb csőr.

További információk

• Képek az interneten a fajról^{[halott link]}
• Ibc.lynxeds.com - videók a fajról