Accipiter

Accipiter
Karvaly (Accipiter nisus)
Karvaly (Accipiter nisus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Afroaves
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Héjaformák (Accipitrinae)
Nem: Accipiter
Brisson, 1760
Szinonimák
  • Hieraspiza Kaup, 1844
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Accipiter témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Accipiter témájú médiaállományokat és Accipiter témájú kategóriát.

Gyíkászhéja (Accipiter novaehollandiae)
Fidzsi héja (Accipiter rufitorques)
csíkos karvaly (Accipiter striatus)

Az Accipiter a madarak (Aves) osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába és a héjaformák (Accipitrinae) alcsaládjába tartozó nem.[1][2][3]

Rendszerezés

A nembe az alábbi 52 élő faj és 2 kihalt faj tartozik:[4]

Egyes szervezetek az Aerospiza nembe sorolják az alábbi fajokat:

  • gesztenyehasú karvaly (Accipiter castanilius[2] vagy Aerospiza castanilius)[1]
  • vörösmellű héja (Accipiter toussenelii[2] vagy Aerospiza toussenelii)[1]
  • afrikai karvaly (Accipiter tachiro[2] vagy Aerospiza tachiro)[1]

Egyes szervezetek a Tachyspiza nembe sorolják az alábbi fajokat:

  • vörösgatyás karvaly (Accipiter erythropus[2] vagy Tachyspiza erythropus)[1]
  • törpehéja (Accipiter minullus[2] vagy Tachyspiza minulla)[1]
  • foltosfarkú karvaly (Accipiter trinotatus[2] vagy Tachyspiza trinotata)[1]
  • foltoshasú karvaly (Accipiter trinotatus[2] vagy Tachyspiza trinotata)[1]
  • trillázó karvaly vagy japán karvaly (Accipiter gularis[2] vagy Tachyspiza gularis)[1]
  • besra karvaly (Accipiter virgatus[2] vagy Tachyspiza virgata)[1]
  • törpekarvaly (Accipiter nanus[2] vagy Tachyspiza nana)[1]
  • bormellű karvaly (Accipiter rhodogaster[2] vagy Tachyspiza rhodogaster)[1]
  • malukkui szürkekarvaly (Accipiter erythrauchen[2] vagy Tachyspiza erythrauchen)[1]
  • eukaliptuszkarvaly (Accipiter cirrocephalus[2] vagy Tachyspiza cirrocephala)[1]
  • új-britanniai karvaly (Accipiter brachyurus[2] vagy Tachyspiza brachyura)[1]
  • halmaherai héja (Accipiter henicogrammus[2] vagy Tachyspiza henicogramma)[1]
  • örvös héja (Accipiter fasciatus[2] vagy Tachyspiza fasciata)[1]
  • Accipiter hiogaster[2] vagy Tachyspiza hiogaster[1]
  • gyíkászhéja (Accipiter novaehollandiae[2] vagy Tachyspiza novaehollandiae)[1]
  • sikra (Accipiter badius[2] vagy Tachyspiza badia)[1]
  • kis héja (Accipiter brevipes[2] vagy Tachyspiza brevipes)[1]
  • nikobári karvaly (Accipiter butleri[2] vagy Tachyspiza butleri)[1]
  • békászó karvaly vagy kínai karvaly (Accipiter soloensis[2] vagy Tachyspiza soloensis)[1]
  • feketefejű héja (Accipiter melanochlamys[2] vagy Tachyspiza melanochlamys)[1]
  • tarka héja (Accipiter albogularis[2] vagy Tachyspiza albogularis)[1]
  • új-kaledóniai karvaly (Accipiter haplochrous[2] vagy Tachyspiza haplochroa)[1]
  • fidzsi héja (Accipiter rufitorques[2] vagy Tachyspiza rufitorques)[1]
  • Frances-héja (Accipiter francesiae[2] vagy Tachyspiza francesiae)[1]
  • piroslábú karvaly (Accipiter luteoschistaceus[2] vagy Tachyspiza luteoschistacea)[1]
  • melanéz karvaly (Accipiter imitator[2] vagy Tachyspiza imitator)[1]
  • új-guineai héja (Accipiter poliocephalus[2] vagy Tachyspiza poliocephala)[1]
  • új-britanniai szürkefejű-héja (Accipiter princeps[2] vagy Tachyspiza princeps)[1]

Egyes szervezetek az Astur nembe sorolják az alábbi fajokat:

  • kétszínű héja (Accipiter bicolor[2] vagy Astur bicolor)[1]
  • chilei héja (Accipiter chilensis) (Philippi & Landbeck, 1864) - korábban az A. bicolor alfajának tekintették
  • Cooper-héja (Accipiter cooperii[2] vagy Astur cooperii)[1]
  • kubai héja (Accipiter gundlachi[2] vagy Astur gundlachi)[1]
  • héja (Accipiter gentilis[2] vagy Astur gentilis)[1]
  • feketehátú héja (Accipiter meyerianus[2] vagy Astur meyerianus)[1]
  • szerecsenhéja (Accipiter melanoleucus[2] vagy Astur melanoleucus)[1]
  • madagaszkári héja (Accipiter henstii[2] vagy Astur henstii)[1]

Egyes szervezetek a Hieraspiza nembe sorolják az alábbi fajokat:

  • apró karvaly (Accipiter superciliosus[2] vagy Hieraspiza superciliosa)[1]
  • félgalléros karvaly (Accipiter collaris[2] vagy Hieraspiza collaris)[1]

Egyes szervezetek a Lophospiza nembe sorolják az alábbi fajokat:

  • kontyos héja (Accipiter trivirgatus[2] vagy Lophospiza trivirgata)[1]
  • szürkefejű héja vagy celebeszi héja (Accipiter griseiceps[2] vagy Lophospiza griseiceps)[1]

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag ah ai aj ak al am an ao ap aq A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. november 13.)
  2. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag ah ai aj ak al am an ao ap aq A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. november 13.)
  3. ↑ Jobling, James A.. The Helm Dictionary of Scientific Bird Names. London: Christopher Helm, 30. o. (2010). ISBN 978-1-4081-2501-4 
  4. ↑ New World vultures, Secretarybird, kites, hawks, eagles. World Bird List Version 9.1. International Ornithologists' Union, 2019. [2020. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 2.)
  5. ↑ a b (1989) „Fossil birds from Late Quaternary deposits in New Caledonia”. Smithsonian Contributions to Zoology 469, 6–7. o. [2012. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.5479/si.00810282.469. (Hozzáférés: 2019. június 22.)  

Források

  • Accipiter Brisson, 1760 (angol nyelven). ITIS Standard Report. (Hozzáférés: 2010. március 19.)
  • Balete, Danilo S.; Tabaranza, Blas R. Jr. & Heaney, Lawrence R. (2006): An Annotated Checklist of the Birds of Camiguin Island, Philippines. Fieldiana Zoology|Fieldiana Zool. New Series 106: 58–72. Digital Object Identifier|DOI:10.3158/0015-0754(2006)106[58:AACOTB]2.0.CO;2 HTML abstract
  • Heaney, Lawrence R. & Tabaranza, Blas R. Jr. (2006): Mammal and Land Bird Studies on Camiguin Island, Philippines: Background and Conservation Priorities. Fieldiana Zoology|Fieldiana Zool. New Series 106: 1-13. Digital Object Identifier|DOI:10.3158/0015-0754(2006)106[1:MALBSO]2.0.CO;2 HTML abstract
  • Storrs Olson|Olson, Storrs L. (2006): Reflections on the systematics of Accipiter and the genus for Falco superciliosus Linnaeus. Bulletin of the British Ornithologists' Club|Bull. B.O.C. 126: 69-70. PDF fulltext. Archived copy.
Taxonazonosítók
  • Madárportál Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap