A magyar birodalom története
| A magyar birodalom története | |
| a kútfők alapján a művelt közönség számára | |
 | |
| A kötetek díszes borítóval jelentek meg | |
| Szerző | Acsády Ignác |
| Első kiadásának időpontja | 1903–1904 |
| Nyelv | magyar |
| Témakör | A magyar nép és Magyarország történelme a kezdetektől a 19. század végéig |
| Műfaj | magyar történelmi munka |
| Részei | 2 kötet |
| Kiadás | |
| Magyar kiadás | Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest |
| Külső hivatkozás | REAL-EOD |
A magyar birodalom története (alcímén a kútfők alapján a művelt közönség számára) egy 20. század eleji nagy terjedelmű magyar történelmi szintézis.
Jellemzői
A Budapesten az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat gondozásában 1903–1904-ben megjelent alkotás szerzője a zsidó származású korabeli ismert történész, Acsády Ignác volt, aki kisebb monográfiái mellett szerkesztőségi tagja volt az 1890-es években megjelent Szilágyi Sándor-féle Millenniumi történelemnek is. Az újabb műben egymaga igyekezett feldolgozni a teljes magyar történelmet a kezdetektől a 19. század második feléig.
A 2 kötetes, mintegy 1600 oldalas alkotás első kötete az Árpád-kor, Anjou-kor, Luxemburgi Zsigmond, és a Hunyadiak időszakát tekintette át 1490-ig. A második kötet a Jagellók, a három részre szakadt ország, és a Habsburg uralkodók századait tekintette át.
Akárcsak más összefoglalások, a középkori Magyarországról (a „Magyar Birodalom”-ról) Acsády is egyértelműen pozitív képet rajzolt, azonban ennek hanyatlását nem az 1526 (Mohácsi csata), hanem az 1490 (Mátyás király halála) utáni évekre tette. A második kötet itt folytatódott, amely a következő három évszázad történetét egyértelműen a függetlenségi történelmi hagyomány szemszögéből tárgyalta. Megítélése szerint a Habsburgok ahelyett, hogy Budára tették volna birodalmuk központját, folyamatosan a magyar jogok és erők letörésére törekedtek. A magyarság természetesen folyamatosan igyekezett visszaszerezni jogait, de erre csak 1867-ben (kiegyezés) kerülhetett sor. A mű a birodalmi gondolat és a függetlenségi hagyomány hangsúlyozása mellett harmadik jellemzőjeként kiemelendő az erős antiklerikalizmus (egyházellenesség). Acsády hangsúlyozta a középkori magyar királyi hatalom világi jellegét, és nemritkán negatív színben tüntette fel a magyar római katolikus középkori főpapságot, amely szerint szentszéki (és olykor német) hatalmi érdekeket próbált Magyarországon érvényesíteni. Mindezekkel szemben az újkori kötetben pozitív elbírálásban részesült a református egyház, amely – elsősorban az Erdélyi Fejedelemség keretén belül – komoly erőfeszítéseket tett a magyar függetlenség megóvásáért. Ebből következően a kurucok is, majd Kossuth Lajos is támogatóra találtak Acsádyban a királypártiakkal, labancokkal, majd Széchenyivel szemben.[1]
A mű megítélése saját korában és azóta is vitatott: míg a Magyar zsidó lexikon (1929) szerint: a mű „mellyel [Acsády] az egész nemzet történetírója lett, s amelyben a modern tudomány követelményeinek megfelelően, de azért izzó hazaszeretettel, a nép és az állam ezeréves életét örökíti meg klasszikus magyarsággal és hatalmas judiciummal” egyértelműen maradandó értékű tudományos alkotás,[2] a római katolikus Dudek János külön művet írt (1904): Kritikai tanulmányok Acsády Ignác a Magyar Birodalom története című művéről, és katolikus szempontok szerint bírálta Acsádyt.[3]
A mű többféle színű (szürke, zöld, piros) díszes kötésben, színes és fekete-fehér képekkel gazdagon illusztrálva jelent meg. Napjainkban már antikváriumokban is ritkaságszámba megy, de a 2010-es években fakszimile kiadásban ismét megjelent a Históriaantik könyvesház jóvoltából – habár egyszerű szürke borítóval. A két kötet elektronikusan is elérhető és letölthető a REAL-EOD honlapról.
Kötetbeosztás
| I. kötet | 996–1490 | 792 | 1903 | [1] |
| II. kötet | 1490–1903 | 828 | 1904 | [2] |
Jegyzetek
Források
- Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés I–VIII. Budapest: A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Kiadása. 1930–1941. → elektronikus elérhetőség
- Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19-20. században – nemzetközi kitekintéssel, Osiris Kiadó , Budapest, 2011, ISBN 978-963-276-206-7
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. [3]
- Antikvarium.hu, [4]
- Históriaantik Kiadó Archiválva 2021. június 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Petrik Géza Könyvészete
- REAL-EOD
További információk
- Gulyás Pál: Népkönyvtári cimjegyzék. Népkönyvtárak és kisebb könyvtárak részére ajánlható művek magyarázatos jegyzéke. Függelék: Az Országos Tanács mintakönyvtárainak hivatalos jegyzéke, A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának Kiadása, Budapest, 1910, 296. o.
