Üman Csoszon

 Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavak átdolgozott latin betűs és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Átírási segédlet
Üman Csoszon
Koreai átírás
Hangul위만조선
Handzsa衛滿朝鮮
McCune–ReischauerWiman Chosŏn
ÁtdolgozottWiman Joseon

Üman Csoszon (Wiman Joseon) Kodzsoszon (Gojoseon) történetének utolsó szakasza i.e. 194–108 között, mely során Üman (Wiman) magához ragadta a hatalmat Csun (Jun) királytól. A történetet leginkább Sze-ma Csien (Si-ma Qian) A történetíró feljegyzései című művéből, valamint a Han su (Han Shu) című történeti gyűjteményből ismerjük.[1][2]

Története

I. e. 195-ben egy Üman (Wiman) nevű férfi, aki feltehetően a kínai Jen (Yan) államból menekült Kodzsoszon (Gojoseon)ba, katonai vezetői rangra emelkedett, majd végül i. e. 194-ben menekülésre kényszerítette Csun (Jun) királyt és maga lett az állam uralkodója, amit innentől Üman Csoszon (Wiman Joseon)nak neveznek. Koreai történészek vitatják, hogy Üman (Wiman) kínai származású lett volna.[1][2]

Üman (Wiman) alatt Kodzsoszon (Gojoseon) területeket szerzett, népessége akár a 2,7 millió főt is elérhette. Fővárosát Vanggomszong (Wanggeom-seong)ba (왕검성, 王險城) helyezte át, mely valószínűleg Liaotung (Liaodong)ban volt. Az ország területét jelentősen megnövelte, feltételezések szerint Északnyugat-Korea és délnyugat Mandzsúria is az uralma alá tartozott.[1][2]

Agresszív terjeszkedése kapcsán Kodzsoszon (Gojoseon) veszélyt jelentett a Han-dinasztiára, és végül egy évnyi küzdelem után i. e. 108-ban I. Vu Ti uralma alá hajtotta az államot, mintegy 13 000 fős seregével. Ezt követően a területet felszabdalta katonai körzetekre, melyeket csak Kogurjónak (Goguryeónak) sikerült később visszacsatolni.[1][2]

  • Üman Csoszon (Wiman Joseon) i.e. 108-ban
    Üman Csoszon (Wiman Joseon) i.e. 108-ban
  • A négy katonai körzet kialakítása a királyság szétverését követően
    A négy katonai körzet kialakítása a királyság szétverését követően
  • Korea 315-ben, miután Kogurjo (Goguryeo) visszaszerezte a körzetek területeit
    Korea 315-ben, miután Kogurjo (Goguryeo) visszaszerezte a körzetek területeit

Uralkodók

# Uralkodó Uralkodási évek Hangul Handzsa Megjegyzés
1. Üman (Wiman) i. e. 194 – ? 위만 衛滿
2. ? i. e. ? – ? Üman (Wiman) fia
3. Ugo (Ugeo) i. e. ? – 108 우거왕
Ugo vang 		右渠王
Források:[2][3]

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d Doopedia
  2. ↑ a b c d e Nahm 26–27. o.
  3. ↑ Doopedia 2

Források

  • ↑ Doopedia: 위만조선 (koreai nyelven). Doopedia. (Hozzáférés: 2018. március 27.)
  • ↑ Doopedia 2: 고조선 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2018. március 27.)
  • ↑ Nahm: Nahm, Andrew C. Korea: Tradition and Transformation — A History of the Korean People, második kiadás, Elizabeth, NJ: Hollym International (1996). ISBN 1-56591-070-2 
Sablon:Korea történelme
  • m
  • v
  • sz
Korea őstörténete
  • Csulmun-korszak
  • Mumun-korszak
Kodzsoszon
  • Kodzsoszon (i. e. 2333? – i. e. 194)
  • Üman Csoszon (i. e. 194 – i. e. 108)
Három királyság előtti államok
  • Pujo (i. e. 2. század – 494)
  • Kogurjo (i. e. 37 – 668)
  • Okcso (i. e. 2. század – i. sz. 5. század)
  • Tongje (i. e. 3. század – i. sz. 5. század)
  • Csin (i. e. 3. század – i. e. 2. század)
  • Szamhan (i. e. 1. század – i. sz. 4. század)
  • Négy kormányzóság (i. e. 108 – i. sz. 313)
Három királyság-korszak
Észak-déli államok korszaka
  • Egyesített Silla (668–935)
  • Palhe (698–926)
Kései három királyság
  • Silla (i. e. 57 – 935)
  • Hubekcse (892–936)
  • Thebong (901–918)
Egységes államok korszaka
Gyarmati időszak
Korea felosztása
Jelenkor
Korea-portál
  • Korea Korea-portál
  • Kelet-Ázsia Kelet-Ázsia-portál