Ötlyukú-barlang

Ötlyukú-barlang
Hossz	18,5 m
Magasság	1,6 m
Ország	Magyarország
Település	Dömös
Földrajzi táj	Visegrádi-hegység
Típus	kőzetkipergéssel keletkezett üreg

Az Ötlyukú-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Visegrádi-hegységben található egyik üreg. Dömös területén van.

Leírás

A Kőtorony-alatti-barlang csűr jellegű ereszétől délnyugatra, körülbelül 10 méterre található az Ötlyukú-barlang egyik bejárata, ez vezet a gyűjtőág szerepét betöltő átmenő folyosó egyik végébe.

Az üreg egy nagy kőtömb belsejében lévő üregekből tevődik össze. Voltaképpen három nagyobb ága van, ezek összesen öt bejáraton nyílnak a szabadba. Van még egy kéménye és két ablaka is, de ezek nem járható méretűek. Az üreg járatainak hossza 18,5 m. Legnagyobb bejárati nyílásától látszik a Kőtorony-alatti-barlangnál említett hatalmas kőoszlop. Ez a két méter széles bejárat a szikla délkeleti oldalán van. A Gyűjtő-ág a kőlépcsői miatt kissé küzdelmesen járható, az Ívelt-ág szűk, de járható, a délkeleti ág pedig kisebb terem.

A nagy kőtömbben és alatta úgy jöttek létre a járható méretű rések, üregek, hogy a tekintélyes méretű és súlyú kőtömb az idők során több darabra tört, a darabok egymáshoz képest elmozdultak, megbillentek.

Előfordul az üreg az irodalmában Ötlyuku-barlang néven is.

Kutatástörténet

1997-ben Gönczöl Imréék fedezték fel. Részletes leírást, térképet és fényképeket készítettek róla. A 2001. november 12-én elkészült, Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel az Ötlyukú-barlang. A barlangnévmutatóban meg van említve 1 irodalmi mű, amely foglalkozik az üreggel. A 366. tétel nem említi, a 365. tétel említi.

A 2014. évi Karsztfejlődésben megjelent tanulmányban az olvasható, hogy a Visegrádi-hegység 9. leghosszabb barlangja a 18,5 m hosszú és 1,6 m magas Ötlyukú-barlang. Kőzetkipergéssel terjedelmes barlangok alakultak ki a hegységben, pl. az Ötlyukú-barlang. A Visegrádi-hegység 101 barlangjának egyike a Dömösön található barlang. A publikációhoz mellékelt, a Visegrádi-hegység 10 m-nél hosszabb barlangjainak elhelyezkedését bemutató ábrán látható az üreg földrajzi elhelyezkedése. A helyszínrajzot Eszterhás István szerkesztette.

Irodalom

• Eszterhás István – Gönczöl Imre – Szenti Tamás: A Visegrádi-hegység barlangjai. II. rész. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1997. Kézirat. 120., 167., 174., 177–178., 182., 189–191. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Eszterhás István: A Visegrádi-hegység barlangjai. Karsztfejlődés, 2014. (19. köt.) 245., 246., 247., 253., 259. old.
• Szenti Tamás – Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke. Kézirat, 2001. november 12. 94. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)