Örvös csóka

Örvös csóka
Örvös csóka Japánban
Örvös csóka Japánban
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Australaves
Csoport: Eufalconimorphae
Csoport: Psittacopasserae
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Alrendág: Corvida
Öregcsalád: Corvoidea
Család: Varjúfélék (Corvidae)
Nem: Coloeus
Kaup, 1829
Faj: C. dauuricus
Tudományos név
Coloeus dauuricus
(Pallas, 1776)
Szinonimák
  • Corvus dauuricus Pallas, 1776
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Örvös csóka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Örvös csóka témájú médiaállományokat és Örvös csóka témájú kategóriát.

Az örvös csóka (Coloeus dauuricus) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj.[1]

Rendszertani besorolása

Az újabb DNS-vizsgálatok bebizonyították, hogy az örvös csókának a legközelebbi rokona, az eurázsiai elterjedésű csóka (Coloeus monedula); e két madár pedig az egykoron egységes Corvus madárnemnek az egyik korai elágazását képviselték. Korábbi elképzelések szerint - elképzelések melyek később tényekké váltak - e két csóka annyira különbözik a többi Corvus-fajtól, hogy nekik egy külön nemet, a Coloeust kéne megalkotni – újabban az alnemként használt taxont önálló nemi szintre emelték.[2]

Előfordulása

Az örvös csóka előfordulási területe Kelet-Szibéria déli részétől, egész Mongólián és Kína nagy részén keresztül a Koreai-félszigetig tart. Az északibb állományok télen délre vonulnak. Japánban ritka téli vendég, míg Tajvanon és Nyugat-Európában igen ritka vendég; eddig csak néhányszor vették észre.

Megjelenése

Körülbelül akkora vagy tán valamivel kisebb, mint a csóka; testhossza 32 centiméter. Az örvös csóka testarányai és viselkedése megegyezik az eurázsiai rokonáéval. A különbséget a tollazat adja; a legtöbb felnőttnek – de nem az összesnek –, a torkától a begyéig, valamint a vállai és a tarkója alatt krémfehér széles sávozás látható. A feje, torka, szárnyai és farktollai fényesen feketék, míg a fültájéka világosabb szürke. A sötétebb felnőttek és a fiatalok jobban hasonlítanak a csókára, bár a szibériai fajnak a szivárványhártyája nem világos szürke, hanem fekete. Az egyetlen másik tarka közeli rokona az elterjedési területen, a kínai nyakörves varjú (Corvus torquatus), amely azonban jóval nagyobb az örvös csókánál, körülbelül akkora, mint a kormos varjú (Corvus corone), tehát a két varjúfélét nemigen lehet összetéveszteni.

Életmódja

A ritkás erdőket, a folyóvölgyeket és a nyílt domb- és hegyoldalakat kedveli élőhelyül. Társas madárfaj, mely csapatokba verődik; gyakran a vetési varjakkal (Corvus frugilegus) társul. Az étlapja megegyezik a másik Coloeus nembéliével; vagyis gabonából, rovarokból, gyümölcsökből, tojásokból, döghúsból és ürülékből tevődik össze.

Szaporodása

Ha nincsenek faodvak, sziklamélyedések és leromlott házak a térségben, akkor fészkét faágak közé rakja, bár ezt csak utolsó megoldásként. A csókához hasonlóan a fészekaljban általában öt darab, barnán pettyezett, világoskék vagy kékeszöld színű tojás van. A tojásokat a tojó költi ki. A kis csókák, körülbelül 4-5 hetesen válnak röpképessé.

Képek

  • Az örvös csóka (balra) és a csóka (jobbra) találkozója, az Altaj-hegységnél
    Az örvös csóka (balra) és a csóka (jobbra) találkozója, az Altaj-hegységnél
  • Kitömött
    Kitömött
  • példányok
    példányok
  • Rajz a madárról
    Rajz a madárról
  • Coloeus dauuricus
    Coloeus dauuricus

Jegyzetek

  1. BirdLife International: 'Corvus dauuricus'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
  2. Kaup, J. J.. Skizzirte Entwickelungs-Geschichte und natürliches System der europäischen Thierwelt : Erster Theil welcher die Vogelsäugethiere und Vögel nebst Andeutung der Entstehung der letzteren aus Amphibien enthält. Carl Wilhelm Leste, 114. o. (1829) 

Források

  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 18.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Daurian jackdaw című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

  • Képek az interneten a fajról
  • Ibc.lynxeds.com - videók a fajról
  • Reise durch verschiedene Provinzen des Russischen Reichs 3: 694
Taxonazonosítók
  • Madárportál Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap